GNU/Linux bejegyzései 
Általánosan a GNU/Linux operációs rendszerről.2009. 04. 19.
Tavaszi disztró parádé 2009
Csak a nagyobb megjelenések, felsorolva melléje egy-két dolgot: Ubuntu, Fedora, Mandriva.
2009. 03. 03.
Ingyenesen, csak 24 órán keresztül: Linux Format magazin jelenlegi száma!
A Linux Format magazin ingyenesen 24 órán keresztül elérhetővé teszi jelenlegi számát, ma éjféltől. A KDE használóknak különösen érdekes lehet, mert ez a szám a KDE-vel foglalkozik majd nagyrészt. Link a folytatás után.
2009. 02. 22.
Új számítógép, új GNU/Linux disztrók
Az új géppel megélt kalandom után fura disztróváltásokon vagyok túl. Kipróbáltam a Kubuntu-t, majd pedig a Mandriva 2009.0-t.
2009. 01. 05.
Revolution OS, a "mindenkinek látnia kell" dokumentumfilm a GNU/Linux-ról
A Revolution OS egy dokumentumfilm a szabad szoftver és a GNU/Linux történetéről. Minden érdeklődőnek ajánlott.
2008. 10. 25.
Hol választhatunk jó grafikus kártyát a GNU/Linux-hoz?
Egyesek szerint az egyik legnehezebb dolog grafikus kártyát telepíteni GNU/Linux-on. Ezzel ugyan én nem értek egyet, de most egy olyan oldalt ajánlok, ami segítséget nyújthat a megfelelő kártya kiválasztásában, hogy később talán megkímélhetjük magunkat a felesleges szitkozódásoktól.
2008. 10. 24.
Nem lehet játszani GNU/Linux-on? Biztos vagy benne? Itt a Prey!
Néha tényleg komolyan kétségeim vannak afelől, hogy nem lehet játszani GNU/Linux-on...
2008. 05. 23.
Re: Olyan kíváncsi vagyok a Linux-ra
Bodzásfanta írta, hogy ezt kérdezték tőle a blogján:
"Olyan kíváncsi vagyok a linuxra. De honnan tudjam, melyik a legújabb és legmegbízhatóbb változata, van belőle ezerféle."
Bodzásfanta válasza szép és remek írás az Ubuntu-ról (főleg Wubi, amiről én Windows hiányában nem tudok nyilatkozni). Itt most az én tanácsaimat olvashatjátok.
A Linux nem operációs rendszer
Én is kíváncsi lennék a Linux-ra, ha a kernel-el szeretnék foglalkozni. Tudom sokaknak ez kukacoskodásnak tűnik, de ha egy új ember elkezd ismerkedni ezzel a számára teljesen ismeretlen világgal, akkor nem árt, ha tisztában van az elnevezésekkel.
Szóval a dolog úgy kezdődött, hogy 1984-ben egy bizonyos Richard Stallman letette a szabad szoftver alapjait, amelynek az lett az eredménye, hogy sok-sok programot csináltak és megszületett az első szabad operációs rendszer a GNU (a GNU Nem Unix), viszont a rendszer magja (a.k.a. kernel) még nem volt meg. Sok bonyodalom után (hosszas és sikertelen fejlesztés, valamint a nem GPL licenszű Torvalds féle kernel), Linus Torvalds az általa írt kernelt szabad szoftverré tette, aminek a neve a Linux. Így lett a GNU-ból és a Linux-ból egy teljes operációs rendszer, amit tévesen sok millióan csak Linux-ként ismernek (és sokáig én is így hívtam itt, és máshol, hibásan), pedig ez csak a kernel.
Szóval a GNU/Linux. Sokáig a programozók játékszerének hívták, mostanra viszont sokkal barátibb lett az egyszerű felhasználó számára. Sokféle változata van, mert a licenszük megengedi, hogy szabadon másolják és módosítsák azt. Így lett például többek között az Ubuntu (Debian alap), PCLinuxOS (Mandriva alap), Sabayon (Gentoo alap).
"...melyik a legújabb..."
A legújabb nem feltétlenül jelenti a legjobbat vagy a legmegbízhatóbbat. Itt van például a Debian, melynek a következő verziója akkor jelenik meg, amikor megkapod róla a híreket, hogy megjelent. Alaposan letesztelik az egész rendszert, ennek hála az egyik legstabilabb disztribúció, viszont ennek a biztonságnak az az ára, hogy nem a legfrissebb programok lesznek benne. (a legújabb Debian 4.0r3-ban a 2.14-es Gnome van benne, míg valóságban már a 2.22-esnél tartanak, és a második szám kettővel növekszik minden kiadásnál).
Ennek ellentéte például az Ubuntu, amely mindig a legfrissebb programokat rakja be, még akkor is, ha az béta (lásd. Firefox 3 béta 5, ami Ubuntu alatt egy roncs, nem kell szépíteni. Viszont a Mozilla oldaláról letöltött verzió, stabil verzió).
Persze nyílván nem érdemes felrakni, mondjuk az Ubuntu 6.10-et, aminek már megszünt a támogatása (nincs hozzá frissítés).
"...és legmegbízhatóbb változata..."
Sok éves számítógépes tapasztalattal a hátam mögött könnyen kijelentem, hogy egy rendszer megbízhatósága csak részben múlik a programozókon, akik a rendszert alkották. A másik fele a felhasználón múlik.
Milyen lehetőségünk van kipróbálni egy GNU/Linux disztribúciót?
- A legjobb szerintem, ha a Live CD-ket próbálunk ki. A Live CD annyit takar, hogy egy bootolható CD-ről kapunk egy teljesen működő operációs rendszert. Mindössze annyit kell tenni, hogy a Bios-ban beállítani az indítási sorrendnél, hogy CD/DVD-ről induljon a gép, és berakni a kíírt CD-t. Ugyan lassabb lesz, mint egy hagyományos rendszer, de így ellenőrizhetjük, hogy a gépen lévő hardverek megfelelően működnek a rendszer alatt (videókártya, hangkártya, wi-fi és egyéb hálózati dolgok).
Ha minden működik, akkor a Live CD-n lévő operációs rendszerrel tudunk internetezni, zenét hallgatni, gyakorlatilag mindent, amit amúgy is csinálnánk. A változatásokat pedig mondjuk Pendrive-ra is lehet menteni (hiszen a CD-re nem tudunk menteni). Ma már számos disztrónak van Live változata, és remekül működnek újraírható CD-ről. - A másik jó kipróbálási mód egy virtuális gép kialakítása. Megfelelően erős gép kell hozzá (sok memóra, gyors processzor), hiszen két operációs rendszert kell egyszerre futattni. Az én ajánlatom a Virtualbox, amelynek a használata rendkívül egyszerű. Előnye, hogy nem kell kiírni a képfájl tartalmát, hanem a Virtualbox-nak meg tudjuk adni, hogy a képfájl legyen a CD/DVD.
- Wubi: erről írt bodzásfanta.
- Telepítés külön HDD-re: ha van több merevlemezünk, akkor érdemes egy üres, vagy nagyrészben üres meghajtót kiszemelni neki. Ajánlott biztonsági mentést készíteni, és az telepítés közben okosan particionálni (általában a manuálist kell választani).
- Ha bele akarunk ugrani a telepítésbe, akkor a fő merevlemezre illetve főparticióra is feltelepíthető az adott disztró, a Windows mellé, vagy helyett is (én az előbbit ajánlom kezdetben). Szintén biztonsági mentés és sok olvasás mellett.
Olvasni, olvasni, olvasni...
Ennek a nagyszerű tudásnak különösen hasznát vehetjük, hogy ha ismerkedünk valamelyik GNU/Linux kiadással. Ez a rendszer ugyanis nem Windows, max. abban hasonlít benne, hogy a grafikus felületen ugyanúgy négyszögekben futnak a programok. Más a fájlrendszer (nincsenek betűzött meghajtók, helyette minden meghajtó egy könyvtár a rendszerben, stb.), más a kezelés, más a programtelepítés mikéntje. Érdemes tehát sokat olvasni az adott rendszerről, mert bár az alapok hasonlók, a különböző disztrók között is sok eltérés lehet.
A kérdezés tudomány
A GNU/Linux-ban jártas emberek sajnos sokszor nem tolerálják a kezdők bukdácsolásait (pedig ők is voltak kezdők), valamint azt, ha valaki nem gondolkodik kérdés feltevése előtt. Amikor kérdezünk írjuk körül a problémánkat (használt program, mit csináltunk, milyen gépünk van, ilyesmik), mert ezáltal is sokkal könnyebben tudnak nekünk segíteni.
Az elvem egyszerű: úgy teszem fel a kérdést, hogy ha nekem kellene segíteni az illetőnek, akkor magam is meg tudjam válaszolni a kérdést (vagy ha nem is tudom a megoldást, de tudjak a segítség irányába mutatni).
Türelem tudást terem
Bármennyire is igyekeznek a GNU/Linux rendszerek hülyebiztosak lenni, de talán soha nem is lesznek olyanok. Minden új dolog megismeréséhez és megtanulásához jó nagy adag türelem kell. Egykoron a Windows-t is tanulni kellett, de mivel már régóta jelen van az emberek életében, már senki sem emlékszik erre. Attól még, hogy valami új és nem úgy működik, ahogy eddig megszoktuk nem szabad feladni.
Én sem adtam fel. Több éve próbáltam életre kellteni a GNU/Linux-ot, és sikertelenül (az utóbbi években mindig voltak "Linux-os napok").
2006. október 8-án azonban döntöttem: leülök és meghódítom ezt a rendszert. Ez persze fordítva is sikerült. Az úton (aminek nem tudom, hogy lehet-e a végére érni valaha is) értek meglepetések, és sokat tanultam nemcsak a rendszerről, de saját magamról is (nem voltam soha olyan, aki buherálna, vagy kicsit többet tenne a dolgokért).
Hiszem, hogy a GNU/Linux a 21. század operációs rendszere. Biztosítja az embereknek a szabadságot, hogy azt csináljanak a gépükkel (ami már lehet mobil, tábla PC, laptop, stb.), amit csak akarunk (ennek persze a fantázia és a tudásunk szabhat határt, de mindkettő bővítése csak rajtunk múlik. Mi tehetünk azért, hogy ne legyünk a nagyvállalatok fogságában, hogy mi csináljunk azt az eszközzel amit szeretnénk, nem amit ezek a vállalatok szeretnének, hogy tegyünk a gépünkel.
2008. 05. 13.
A választás szabadsága néha fejfájást okozhat
Ismét elérkeztünk a tavaszhoz, amikor sok disztró jön ki újabb kiadásokkal.
- Ubuntu, Fedora és Mandriva(az új felhasználóknak jó)
- Slackware (valami jusson az üreg motorosoknak és a buherálóknak)
- Puppy Linux és Damn Small Linux (ha gyenge a géped, vagy USB-s irodát akarsz nyitni)
Jönnek ki az előzetes változatok is:
- OpenSUSE
- Linux Mint
- Frugalware
Bevallom ismét új disztró után kutatok, már csak azért is, mert teljesen friss telepítésre készülök legkésőbb a nyáron (lementem, ami fontos, és kivágok mindent még a beállításokat is). Az Ubuntu-ról sem fogok lemondani, de az ezek után csak Virtualbox-ban fog futni majd.
Ilyenkor jön jól a Virtualbox, ahol nagy nyugalommal lehet kipróbálni a disztrókat és még lemezt sem kell írogatni hozzá, hiszen lemezképet is lehet használni telepítéshez. (bár a felbontás beállítása továbbra is probléma, hiába telepítettem a Guest Addon-t)
Slackware
Jelenleg a legrégebbi aktív disztró van betöltve, és annak ellenére, hogy sokmindent felrak alapból (nem volt kedvem a telepítésnél kigyomlálni a nekem nem szükséges dolgokat), 356 MB RAM mellett a KDE nagyon jól fut. A telepítése nagyon részletesen, csomagonként választhatunk az összetevőkből vagy pedig meghatározott kategóriákat rakhatunk fel. Nincsen túl sok programja a tárolóban, viszont vannak oldalak ahol le lehet szedni kész csomagokat, ezeket egy paranccsal simán lehet telepíteni.
Két hónapig már megízleltem a Zenwalk személyében a Slackware-t (és az tényleg könnyített változat az őshöz képest!). Egy szóval gyors, kettővel pedig, nagyon gyors. Ősi voltából nem ajánlott annak aki csak most ugrik bele a GNU/Linux világába. Csak 32 bit-es változata van, a 64 bites változatot Bluewhite64-nek hívják.
Amit még kipróbálok
Próbáltam az Arch Linux-ot, de ahhoz nagy nyugalom kell (értsd.: nem két klikk a telepítés) meg, mintha nem szeretné a Virtualbox-ot (hasonlóan a Foresight Linux 2-höz).
Most töltöm az új Fedora 9-et. Új Gnome, KDE 4 és Xfce-vel van felvértezve, de persze nem kap akkora publicitást, mint az Ubuntu. Egy DVD-nyi az egész, nem hiszem, hogy gond lesz a kipróbálásával, megnézem milyen a programkínálat (ha nincsenek csomagok, jó a forrás is).
A Frugalware is esélyes nálam, meg egy elég ismeretlen disztró, a Crux is, ami szintén buherálós.
Egyenlőre ennyi, majd még írok a próbálgatásaimról és a végső döntésemről, hogy melyiket választom.
2008. 03. 03.
Az Ubuntu.hu hasznos cikksorozatai
Az Ubuntu hazai oldalán két igencsak fontos cikksorozatok jelent meg. Bárkinek aki a Linux és természetesen az Ubuntu után érdeklődik (netalán még használja is azt), nagyon is érdemes elolvasnia.
Az egyik az "Ami a Compiz mögött van" címet viseli, és próbálja bevezetni a Linux-os alapokba a kezdő felhasználókat. Eddigi témái: a szabad szoftver, a csomagkezelő, jogosultságok, parancssor, könyvtárstruktúra.
Az "A Linux világa" cikkek pedig vegyesen szólnak a Linux-ról és az Ubuntu-ról (Ubuntu eredete, Debian, Tux története, KDE, GNOME, Xfce történet).
Mindkét sorozat toros tollából származik.
2008. 02. 16.
Vector Linux vs. Zenwalk
A Vector Linux szintén Slackware alapokon nyugszik. Részletesebb telepítője van, mint a Zenwalk-nak, pl. beállíthatjuk a videókárta meghajtót (hivatalos nvidia driver hibátlanul telepítődött!), vagy az internetkapcsolatunkat. Ezen kívül válogathatunk néhány program közül a telepítés előtt.
Lehet, hogy már nagyon megszoktam a Zenwalk-ot, de a belépés után eléggé idegenül hatott a Vector Linux. Automatikusan be volt kapcsolva a composite manager (3D), és csak egy panel volt jelen, mintha Windows vagy KDE lenne. A csomagkezelő nem tűnt nehéznek, viszont egy idő után nem voltak elérhetőek a tárolók. Az NTFS meghajtókat sem tudta sehogy sem csatolni (ezt meg a Zenwalk telepítője tudja), ami azért már elvárható egy mai disztrótól. Ezektől eltekintve hozta az Xfce minőséget és gyorsaságot.
Mondom, lehet, hogy én voltam türelmetlen, de a Vector-t nem nagyon lehet összehasonlítani a Zenwalk-al. Szóval visszaraktam a Zenwalk-ot (utolljára a Linux-os kezdésem első napjaiban telepítettem ilyen sűrűn), felment a Wine és működik az IE is.
Ha esetleg valaki ki akarja próbálni a Vector Linux 5.9 Standard Gold változatát, az írjon egy e-mail-t, és szívesen elküldöm neki a CD-t.
